Az ember által használt kommunikatív jelek sorrendje befolyásolja a kutyák válaszait

Megjelent a Családi Kutya Program 2015 márciusi hírlevelében
Tauzin Tibor (CEU) vendégposztja

Az emberi kommunikációban használt jelzések két nagyobb csoportba sorolhatók. Léteznek osztenzív jelek, melyek célja, hogy jelezzék a kommunikációs szándékot, vagyis azt, hogy valaki közölni akar valamit egy meghatározott alannyal vagy csoporttal. Emellett léteznek olyan kommunikatív jelek is, melyek célja az információátadás. Ezeket informatív jeleknek nevezzük. Korábbi vizsgálatokból már ismert, hogy a kutyák megértik mindkét jelzéscsoportot, vagyis képesek felismerni azokat a jeleket, melyeknek célja a kommunikatív szándék kifejezése és azokat is, melyek valamilyen információt közölnek. A csecsemővizsgálatokból, illetve felnőttek párbeszédeinek vizsgálatából tudjuk, hogy emberek számára nem csupán a két jelcsoport az, ami megkülönböztethető, de ezen jelzések sorrendje sem mindegy. Az emberi kommunikációban ugyanis az osztenzív jegyek megelőzik az információt közlő jeleket, hiszen a befogadó fél számára előbb világossá kell tenni, hogy valaki valamit közölni akar, mielőtt megtörténik a tényleges információátadás.

Ebben a vizsgálatban arra voltunk kíváncsiak, hogy hasonló érzékenység vajon a kutyák esetében is megfigyelhető-e, vagyis, hogy a kutyák számára is fontos-e az, hogy az információátadás előtt megtörténjen a kommunikatív szándék kifejezése.

A barátság etológiája

Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszék vezetőjének előadása
ELTE TTK, 2015. március 4.

Sokan mondják, hogy a kutya az ember legjobb barátja, így az ember-kutya kapcsolat etológiai vizsgálata egyben a barátság tanulmányozását is jelenti. Vajon mit jelent a barátság? Hogyan változott meg a kutya a háziasítás során, hogy barátként tekintünk rá? Mely viselkedésformák játszanak fontos szerepet az emberrel való kapcsolatukban? 

Forrás: ÉLŐ ADÁSOK az ELTE-n



Az ELTE hírei között hosszú beszámolót olvashatnak az elhangzottakról. Néhány részlet:

Inkább a répa, mint a virsli. Kommunikatív helyzetben a szociális befolyás elnyomhatja a kutyáknál az egyedi ételpreferenciát

Megjelent a Családi Kutya Program februári hírlevelében

Abdai Judit, az ELTE Etológia Tanszék PhD hallgatójának vendégposztja 

A motiváció szintje számos fajnál fontos a jobb teljesítmény elérésében, illetve a különböző helyzetekben való tanulás során. Kutyáknál azonban az emberi kommunikatív jelzéseknek, például a mutatásnak, sokszor erősebb hatásuk van, mint a jutalom mennyiségének vagy minőségének.

A mutatásos tesztek alapesetében a kísérletvezető két tál közül az egyikbe elrejt egy jutalomfalatot úgy, hogy azt a kutya ne lássa, majd ha a kutya figyel, a megfelelő edényre mutatva jelzi a táplálék helyét.

Vajon a jutalomfalat minősége befolyásolja-e a kutyák teljesítményét hasonló helyzetben? Pongrácz Péter és munkatársai három különböző kísérletben a fő kérdés eltérő aspektusait vizsgáltak:

I. kísérlet: Jobban teljesítenek-e a kutyák, ha az általuk preferált jutalomfalat van a kísérletvezető által jelzett tálban? Az eredmények alapján a kutyák mindkét csoportban hasonló arányban követték az emberi mutatást, azaz választásukra nem volt hatása, hogy melyik típusú jutalomfalatot kapták.

II. kísérlet: Hogyan viselkednek a kutyák, ha a kísérletvezető által mutatott tálban alacsony, míg a másikban jó minőségű jutalomfalat van? A teszt során a jelzett tálban minden esetben egy szelet répa volt, míg a másik tál üres volt vagy pedig egy darab virslit tartalmazott.
Meglepő módon az eredmények azt mutatták, hogy a kutyák akkor is követték az emberi jelzést és a répát választották, a ha másik, nem jelzett edényben virsli volt. Igaz, hogy nem az összes próbában: a teszt utolsó negyedében a kutyák már hajlamosabbak voltak a virslis edényt választani.

III. kísérlet: Befolyásolja-e a kutyák választását a korábban kapott jutalomfalat minősége? A teszt első felében a kutatók a kutyák egy csoportjának répát, másik csoportjának virslit adtak jutalomfalatként. A teszt második felében mindkét esetben száraztápot rejtettek el az egyik tálba. Az eredmények alapján a kutyák összességében hasonló arányban követték az emberi mutatást a két csoportban, ellenben a választás sebessége eltért.
Abban a csoportban, ahol a kutyák kezdetben virslit kaptak, a teszt két részében ugyanolyan sebességgel választottak a két tál közül. Azok a kutyák azonban, akiknél kezdetben répát használtak, a száraztáp esetében gyorsabban közelítették meg valamelyik tálat.

Összességében tehát elmondható, hogy a jutalomfalat minősége csak kis mértékben befolyásolja a kutyák teljesítményét egy kutya-ember interakció esetében. A mindennapok során gyakori a kutya és ember közti kommunikatív helyzet, az itt ismertetett eredmények pedig arra utalnak, hogy ilyenkor az interakció kommunikatív része fontosabb, mint hogy a kutya valamilyen ösztönzőt kapjon az együttműködésért.

Ha Ön is szeretné kipróbálni, hogy kutyája hogyan viselkedne hasonló helyzetben, a kutyaetologia.elte.hu honlapon, a Csináld magad! fül alatt megtalálható egy egyszerű mutatásos helyzet részletes leírása.

Eredeti közlemény: Pongrácz et al., 2013, Learning and Motivation