Az oxitocin nem csak a szülést segíti

A kutyák és az emberek közötti kapcsolat genetikai hátterét vizsgáló magyar kutatók eredményei szerint az oxitocinrendszer jelentősen befolyásolja, mennyire barátságos, közelségkereső az emberekkel a kutya.

Az oxitocinról a legtöbb olvasónak bizonyára a szülés jut eszébe. Ha elakad a szülés, az orvos oxitocint ad az anyának. Ez újraindítja, felerősíti a méhösszehúzódásokat és így kiürülhet a méh. Az oxitocin a tejelválasztást és az anya–utód közötti kötődés kialakulását is segíti, sőt, némely rágcsálók nőstényeinél még a párkapcsolat kialakulásában is szerepet játszik. Mindezért az oxitocint elsősorban női nemi hormonnak tartják. Kevesebben tudják, hogy férfiakban is termelődik, az agy hipotalamusz nevű részében. Vajon miért?

Szerethormon vagy sem?
Ahhoz képest, hogy az orvostudomány milyen régóta ismeri az oxitocin szülésben betöltött szerepét, csak meglehetősen későn, az elmúlt évtizedben derült ki, hogy a hormon nem csak a szülő-utód kötődést, hanem a szociális viselkedés sok más területét is befolyásolja. Az agyban tehát másféle hatást fejt ki, mint a test többi részén. Ezeket a hatásokat persze nem lehet oxitocin-injekcióval kiváltani, mint a szülésindítást, mert a vérbe adott molekula nem jut át a vér-agy gáton. Orron át, sprayben belélegeztetve viszont bejut az agyba, és ilyenkor férfiakban is növeli a másokba vetett bizalmat, empátiát és kooperációt, enyhíti a stresszt. A média ezért szívesen nevezi „bizalomhormonnak” vagy „szerelemhormonnak”, sőt, a „világ legfantasztikusabb molekulájának”.
Úgy tűnik, az ember esetében az oxitocin a társas viselkedés szinte minden területén szerepet játszik. A kezdeti kutatások szinte csak szociálisan pozitív hatását emelték ki: az orron át belélegzett, vér-agy gáton átjutó oxitocin együttérzőbbé, nagylelkűbbé, bizakodóbbá tette a kísérleti alanyokat. Később kiderült, hogy a hormon szerepe korántsem ilyen egyértelmű. Helyzettől és egyéni jellemzőktől függően ugyanis szociálisan negatív hatása is lehet bizonyos emberekben, és vannak olyan helyzetek, ahol nem együttműködést és nagylelkűséget vált ki, hanem irigységet, hazudozást vagy éppen kárörömöt.
A friss kutatások fényében tehát úgy tűnik, az oxitocin sem alkalmas arra, hogy megoldja a világ minden problémáját. Szerepe elsősorban az, hogy figyelmünket saját magunkról inkább a társainkra irányítsuk.

A kenneltartás hatásai

Még a kiképzett és rendszeresen foglalkoztatott rendőrkutyák is kényszeres viselkedést mutatnak kennelbe zárva, ami arra utal, hogy tartósan negatív stresszállapotban, frusztráltan élnek – derült ki brit kutatók felméréséből. A levegőbe vagy a falra ugrálnak, pörögnek, faltól-falig rohannak fel és alá, köröket futnak. Bizonyos helyzetekben a vizsgált harminc német juhászkutya közül mindössze kettő nem mutatott ismétlődő, mentális zavarra utaló viselkedést.

Embereknél is hasonló viselkedészavarok alakulnak ki, ha magányos zárkára ítélik őket.  Esetükben azt feltételezik, hogy a fájdalmat okozó ingereket zárják ki az figyelmi állapotot beszűkítő viselkedéssel. Lehet, hogy a kutyáknál is hasonló szerepe lehet, hiszen a legtöbbet ugráló, szaladgáló kutyák stresszhormon (kortizol) szintje állatorvosi vizsgálat után lecsökkent, nem pedig nőtt, ahogy az egészségesen reagáló állatoknál várható.

A hosszú időn át menhelyen élő kutyák állapota a rendőrkutyákénál is súlyosabbá válhat. Kergetik a farkukat, folyton rágnak valamit, a kennelből kivéve pedig rángatják, húzzák a pórázt. Van, aki „kennelőrült”-nek nevezi ezeket a kutyákat, a mentális zavart pedig „kennelitis”-nek. Szerencsés esetben, ha a személyzet önkéntelen megerősítése miatt rögzült a viselkedés – például mindig sztereotip felugrálás, körözés után adtak enni a kutyának – lehet javítani a helyzeten, de ha a krónikus stressz miatt hormonális zavarok alakultak ki, kevés az esély a viselkedés rendeződésére.

Denham et al 2014. Physiol Behav

a kutya, 2014/05

Tényleg segít, ha beengedik a kutyákat a gyerekkórházakba?

A tanulmány első szerzője egy terápiás kutyával

Bár ösztönösen, és a média által felkapott híreknek köszönhetően sokan úgy érzik, igen, valójában nincs olyan megbízható tudományos adat, ami alátámasztaná, hogy a kutyák jó hatással lennének a kórházban fekvő gyerekekre. Noha az 1960-as évek óta sok feltételezés született arról, hogy a kutyák jó hatásúak a betegekre, máig nincs jól alátámasztott kutatási eredmény arról, milyen előnye van a kórházi kutyalátogatásnak, mi álla e hatás hátterében, és vajon feszültséget vagy ellenkezőleg, örömet okoz-e a feladat a kutyákban. Ez nem jelenti azt, hogy a kutyás programok ne lennének hatékonyak, csak azt, hogy több és jobb kutatásra lenne szükség ezen a területen. Fontos lenne megvizsgálni, mi a jobb a betegnek: az, ha a saját kedvence jön be a kórházba vagy inkább másé? Milyen egészségügyi kockázattal jár a kutyák jelenléte? Kik azok az emberek vagy melyek azok a kultúrák, akik, amelyek számára zavaró a kutya a közelsége?   

Az eddig megjelent tudományos publikációkat áttekintő ausztrál szerzők azt remélik, hogy az eddigi hiányosságok kiemelésével célzottabb kutatások készülnek majd a témában, és végül elkészülhet egy olyan útmutató, ami egyaránt hasznára válhat az állatasszisztált aktivitást és terápiát végzőknek és az egészségügyi szakembereknek is.

Chur-Hansen et al. 2014. Anthrozoös

a kutya 2014/05

Kell-e csonkolni a kutyák farkát?

2860 aktív munkakutya 13,5%-a szenvedett legalább egyszer faroksérülést a 2010/11-es skót vadászati szezonban. Közülük is a csonkolatlan farkú spánielek (56,6%) és retrieverek (38,5%) sérültek meg leggyakrabban. A felmérést végző kutatók szerint e fajtáknál a farok egyharmadának csonkolása jelentősen csökkentené a sérülések számát. 

Más kutyafajtáknál a sérülések gyakorisága – állatorvosi látogatások alapján – mindössze 0,59%. A munkakutyafajtáknál némileg nagyobb, 0,90%. Számítások szerint egyetlen spánielfarok amputálásának elkerüléséhez 320 spánielkölyök farkát kellene csonkolni.

Skóciában 2007 óta tiltott a farokcsonkolás – 5000 fontos büntetésre vagy hat hónapos börtönbüntetésre számíthat a törvényszegő. Mivel a tiltás óta kétszer annyi kutyát vittek állatorvoshoz faroksérülés miatt, elképzelhető, hogy a skót kormány felülvizsgálja korábbi döntését.

Lederer et al. 2014. Vet Rec

Cameron et al. 2014. Vet Rec

a kutya 2014/05