Hamarabb megszárad a laza bőrű kutya

A laza bőr haszna: fürdés után könnyebben megszabadul a kutya a víztől. A gerincoszlop 30°-os mozgást enged meg, a laza bőr hozzáadhat ehhez még 60-at. Kisebb termetűek gyorsabban rázzák le magukról a vizet - egy egér másodpercenként 29, míg egy kutya 5-7 hullámmal szárítja meg a bundáját. Efféle kutatások az öntisztító készülékek fejlesztését segítik (Dickerson et al., 2012). 

09/11: A kutyavezető és a kutya egészségi állapota oda-vissza hat egymásra

Bretagne és Denise

A 11 évvel ezelőtti terrormerényletek után pszichológusok vizsgálták a mentésben részt vett kutyavezetők mentális állapotát. Egy éven belül gyakran előfordult depresszió és poszttraumás stressz szindróma, de három évvel később a támadásoknak már nem volt kimutatható hatása - leginkább azok a mentőkutya-vezetők küszködtek depresszióval, akiknek időközben megbetegedett vagy elpusztult négylábú társa. A kutya-ember kapcsolatokra jellemző, hogy nem csak az eb egészségügyi problémái hatottak a gazdára, hanem fordított hatás is működött. A három éves megfigyelési időszak alatt a mentális problémákkal küszködő gazdák kutyái között gyakoriak voltak a viselkedésproblémák: az első évben szeparációs szorongás, ingerlékenység, később agresszió. (Hunt et al., 2012)

A kutyaszakértő agy egyformán reagál az emberek és a kutyák közötti interakcióra

Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálat) képes megmutatni, ki a kutyaszakértő. A prefrontális kéreg bizonyos része csak a kutyaviselkedést jól ismerő embereknél aktiválódik két, egymással kapcsolatba lépő kutya fotója láttán. Szemkamerás vizsgálattal az is kiderült, hogy a szakértők többet néznek a kutyák testére, mint a fejére (Miiamaaria et al., 2012)

Az állatszeretet örökíthető

Az ikervizsgálat a viselkedésgenetikusok kedvenc módszere. Mivel az egypetéjű ikrek 100%-ban, a kétpetéjűek viszont csak 50%-ban hordoznak azonos gényeket, a környezetük viszont egyforma, összehasonlításukkal megbecsülhető a genetikai és környezeti hatások mértéke. Ha egy viselkedés kialakulásában a gének is részt vesznek, akkor az hasonlóbbnak mutatkozik az egypetéjűeknél, mint a kétpetéjűeknél. Ismert, hogy azok, akik állatok mellett nőttek fel, felnőttként is szívesebben tartanak állatot. De vajon miért: a korai környezeti tapasztalatok hatására vagy azért, mert örökölték szüleiktől az állatszeretetet? A Chicagoi Egyetem kutatói több mint ezer, a ’60-70-es években besorozott fiú ikerpár pszichológiai kérdőíve segítségével megválaszolta ezt a talányt. A katonákhoz intézett egyik kérdés ugyanis így szólt: „Játszott-e valamilyen állattal az elmúlt 30 napban?”. Az eredmények szerint az egypetéjű ikrek gyakrabban válaszolták ugyanazt, mint a kétpetéjűek, válaszaik változékonyságát 37%-ban genetikai okok magyarázták. Ez az eredmény talán nem is meglepő, az viszont igen, hogy a közös környezetnek nincs kimutatható hatása. Ez azt jelenti, hogy egy felnőtt állatszeretete inkább az állatszerető felmenőitől örökölt génekre vezethető vissza, mint arra, hogy gyerekkorában állatok is éltek az otthonában. Más szavakkal: hiába nő fel egy gyerek állatok között, ha szüleitől történetesen a nem-állatszerető géneket örökli.  A nem-közös környezet (iskolai tapasztalatok, barátok, olvasmányok) hatása szintén jelentős, 63-71%-ban ez magyarázza az ikrek közti különbséget (Jacobson et al., 2012). 

Megjelent a Mindennapi Pszichológia IV/6. számában.

(Képzett) kutyákat a strandokra!

Credit: Wild Goose Chase Inc.

A kutyák jó szolgálatot tehetnek a strandok vizének tisztántartásában: a sirályok elriasztására képzett border collie-k munkája nyomán néhány nap alatt drasztikusan csökkent a víz baktérium- (pl. Salmonella, E. coli) koncentrációja a Michigan-tónál (Converse et al., 2012).
ScienceNOW