2018. február 17.

Hogyan öregednek a kutyák?

Molnár V. Orsolya interjúja Kubinyi Enikővel a Gondos Gazdik magazin számára

Vannak különbségek a kis- és nagytestű kutyák öregedése között?
Igen, a kistestűek lassabban öregednek. Akár kétszeres különbség is lehet a kis- és a nagytestű kutyák várható élettartama között (7-14 év). De nem csak a méret, hanem a fajta, illetve főleg a fajtára jellemző betegségek is sokat számítanak.

Miért élnek tovább a keverékek, mint fajtatiszta társaik?
Mert genetikailag változatosabbak, nem halmozódnak bennük örökletes betegségek.

Milyen faktorok befolyásolhatják leginkább az élettartamot?
Egy átlagos genetikai adottságú kutyánál ugyanazok a tényezők számítanak, mint az embereknél: a jó táplálék, gondos állatorvosi ellátás, sok mozgás, kiegyensúlyozott, örömteli szociális kapcsolatok, rendszeres mentális edzés, kevés stressz mind hozzájárul az élettartam növekedéséhez.

Milyen hatással lehetnek a kutya élettartamára és öregedésre a tartási körülmények? 
A mozgás alapvető a jó vérkeringés fenntartásához, ami nem csak a mozgásszervek, hanem az agy jó állapotához is fontos. A stressz, a traumatikus élmények pedig jelentősen rontanak az agyi funkciókon, hamarabb jelentkeznek „demenciaszerű” tünetek a kutyákon, ezt a saját adatainkból is látjuk.

Tényleg megfiatalodhat egy idősödő kutya, ha egy fiatal társat kap? Lehet ez pozitív hatással az élethosszra?
Pusztán a több mozgás is jótékony hatással van az idős szervezetre, és akkor még nem is beszéltünk arról a sok pozitív élményről, ami a fiatallal való játék, és a sok új inger adhat.

Mit jelent a nem sikeres öregedés?
A kutyák aktivitása általában csökken a kor előrehaladtával, ez teljesen normális. De ha fizikailag, mentálisan annyira leromlanak, hogy a megszokott, mindennapi tevékenységek is gondot okoznak romlik, akkor nem sikeres öregedésről beszélünk. A mentális romlás első jelei a memóriazavarok, amiket a gazda sokszor még észre sem vesz. De az már feltűnő, ha a kutya ismerős helyen is eltéved, nem ismer fel családtagokat, sokat szorong, éjszaka mászkál, szobatisztasági probémái jelentkeznek.

Milyen kutyák vesznek részt a vizsgálatban? Hány évesek a legöregebbek?
Az első vizsgálatunkban 8 évnél idősebb, 10 kg-nál nehezebb sikeresen öregedő kutyák vettek részt. Azt vizsgáltuk, hogy egy három hónapos fizikai vagy mentális tréning milyen hatással van az öregedésükre. De azóta fiatal kutyákat is mértünk, hogy  összehasonlíthassuk, mi változik meg legjobban az öregedés során.
A legidősebb kutyáink matuzsálemek: a nemrég 27 évesen elhunyt Buksit, és a 22 éves Kedvest is meglátogattuk, gyűjtöttünk tőlük DNS-t.

Milyen jellegű viselkedésteszteket használtok?
A tesztek főleg a memóriát, a problémamegoldó képességet, az újdonságra való fogékonyságot, a tanulni vágyást, a környezet iránti érdeklődést mérik.

Milyen eddigi eredmények vannak?
Kidolgoztunk egy kérdőívet, amivel felmérhető, hogy mennyire sikeresen öregszik a kutya, és hamar detektálhatók az esetleges problémák. Vannak olyan új viselkedésteszteink, amikben eltérő a fiatalok és az idősek teljesítménye, tehát ezek is használhatók állapotfelmérésére. FMRI vizsgálatokhoz képzett éber kutyákon egymással spontán módon funkcionális hálózatokat alkotó agyterületeket írt le Szabó Dóra kollégám, a következő lépés az, hogy megnézzük, ezek is megváltoznak-e az idős kutyáknál. Alvó kutyák agyi aktivitását vizsgálva EEG-vel olyan hullámformát azonosított Németországból érkezett doktori hallgatónk, Ivaylo Iotchev, ami összefüggésben van a tanulással. Itt is kíváncsian várjuk az eredményeket, hogy miben térnek el az idősek a fiataloktól, és hogy van-e összefüggés a viselkedéssel. Dr. Czeibert Kálmán állatorvossal megalapítottuk a világ egyik első Kutya Szövet- és Agybankját, aminek a segítségével különleges laboratóriumi vizsgálatokat lehet végezni, és így szöveti, sejtes szinten is megállapíthatjuk, hogyan zajlik az öregedés. Nagy Britanniából és Olaszországból is érkezett hozzánk munkatárs, összesen körülbelül tízen dolgozunk a csoportban.

Milyen gyakorlati haszna lehet majd az eredményeknek?

A tesztjeinkkel rövid idő alatt, pontosan meg lehet állapítani, hogy normál keretek között zajlik-e az öregedés. Eddig ilyen tesztek nem léteztek. Az adataink alapján ajánlásokat szeretnénk tenni, hogy milyen életmód és terápia vezethet a hosszú, problémamentes öregkorhoz. Az idegtudományi és genetikai vizsgálatokkal pedig olyan öregedési markereket szeretnénk azonosítani, amik az embereknél is meghatározók.

2017. augusztus 7.

Ne adj koffeintablettát a kutyádnak

Mert pár darab is elég lehet, hogy meghaljon. Jó, persze annak a 8 hónapos Yorkie-nak sem szándékosan adtak tablettákat a gazdái, amelynek agyi szöveteiről most színes felvételek jelentek meg egy brazil állatorvosi lapban. A kutya által megszerzett és elfogyasztott 4 db 200 mg-os tabletta a következő tüneteket váltotta ki: extrém gyors szívverés (tachycardia; HR=220 bpm), pofaizmok görcse, kóma, kábulat és kapálózás. Mivel a kutya 48 óra alatt sem reagált kezelésre, végül elaltatták. Szöveteit mikroszkóposan megvizsgálva elhalt neuronokat találtak többek közt a hippocampusban, szaglókéregben, amygdalában. Emellett a szív bal- és jobb kamra kis artériáinak fala is károsult.
140-150 mg/kg a koffein halálos adagja kutyáknál, ez a kiskutya 533 mg/kg-os adagot vett magához. A koffein gyors felszívódású, fogyasztás után 1 órával éri el a legmagasabb koncentrációt a vérben. Ha nem is gyakori, hogy egy kutya magától koffeintablettát nyeljen, a különböző kávékészítmények porait érdemes elzárva tartani otthon, mert a tejpor, cukor és a különböző aromák szaga biztosan vonzó inger, és ezekbe belekóstolva is jelentős adag koffeinhez juthat a kutya.

Forrás: Hensel, M., Pashmakova, M., Porter B. F. 2017. Fatal caffeine intoxication in a dog. BJVP. A linkről a teljes, mikroszkópos fotókkal illusztrált cikk letölthető.
A kép illusztráció, forrás: Wikimedia Commons

2017. augusztus 4.

A húsfogyasztás nagyobb hányadáért felelnek a kutyák, mint gondolnánk

AZ USA-ban élő 163 millió kutya és macska annyit eszik, mint Franciaország teljes humán népessége. Az összes állati eredetű kalória negyedét, harmadát ők fogyasztják el. Ez 13,6 millió autónak megfelelő környezeti terhelést jelent. A PLoS One folyóiratban megjelent közlemény szerzője felveti, hogy a környezettudatos embereknek, ha ragaszkodnak a kisállattartáshoz, meg kellene fontolniuk, hogy növényevő állatokat - hörcsögöt, madarakat, esetleg mini pónit - tartsanak ragadozók helyett, vagy legalább olyan eledellel etessék állataikat, ami tényleg nem alkalmas emberi fogyasztásra. A végtermék mennyisége sem lebecsülendő: évente 5,1 millió tonna, ugyanannyi, mint 90 millió amerikai emberé. A kérdés bonyolult, hiszen nagyon sokan tartják családtagnak kedvenceiket, de néha érdemes elgondolkodni a kutyatartás ökológiai lábnyomán.
Forrás: Gregory S. Okin. Environmental impacts of food consumption by dogs and cats. PLOS ONE, 2017; 12 (8): e0181301 DOI: 10.1371/journal.pone.0181301
Sajtóközlemény: The truth about cats' and dogs' environmental impact 

2017. április 10.

Személyes készségek (soft skills) a biológus pályán II.

Kubinyi Enikő előadása az ELTE Biológus Tavaszi Iskolában
2017. 04. 08. Királyrét


Az első rész, az előadói készségek után egy sor egyéb fontos soft skill következik.

Csapatmunka

A mi tanszékünkön a munkaidő akár 10%-át illik csoportos célok érdekében felhasználni. A közteendőkről van egy listánk. Én az általános iskolában virágfelelős voltam, és igyekeztem kibújni a nehéz pozíciók, például az osztálypénz szedése alól. Most az Etológia Tanszéken a facebook felületeink (magyar, angol, csoport) frissítéséért és a szakirodalom figyeléséért, megosztásáért felelek. De van, aki a konyhát tartja rendben, van, aki a labort, van, aki a rendszeres szakmai meetingeket szervezi. Mindenki olyasmit csinál, ami testhezálló számára. A legjobb angolosunk az angol prezentációk elkészítésében segít, csütörtökön például pont mellettem gyakorolta a hétfői előadóval a helyes kiejtést. Nálunk minden előadás angol nyelvű, már csak azért is, mert folyton vannak külföldi hallgatóink, pillanatnyilag nyolc.

Ahhoz, hogy kiderüljön, kinek mik az erősségei, és jobban bízzunk egymásban, nagyon hasznosak a csapatépítések. A mi tanszékünknek van egy titkos csoportja a facebookon, ahol az a cél, hogy szociális programokat szervezzünk. Kéthetente eljárunk tollasozni, volt egy pár félév, amikor a Kopaszi gáton fociztunk, és az utóbbi 3 évben februárban 3 napos tábort szerveztünk, ahol néha egyszerűen csak kirándulunk, de soft skilleket is fejlesztettünk, illetve próbáltuk azonosítani, hogy milyen problémák merülnek fel a munkában, a munkahelyünkön, hogyan lehetne ezeket megoldani. De van, aki koncertet posztol a facebook csoportba vagy kvízjátékot, billiárdot, esetleg egy szimpla sörözést. Összedobtuk a pénzt egy tanszéki pingpongasztalra is és gyakran ebédelünk együtt.

Személyes készségek (soft skills) a biológus pályán I.

Kubinyi Enikő előadása az ELTE Biológus Tavaszi Iskolában – 2017. 04. 07. Királyrét


Ütős kezdés

Ha jó előadást akarsz tartani, ne felejtsd el, hogy az első benyomás a meghatározó. Egy kollégám háromféle „ütős” előadáskezdést ajánlott.

1. Mondj egy meglepő adatot! Például én mostanában főként kutyák öregedéséről beszélek, kezdhetek ezzel a ténnyel: a 11-12 éves kutyák harmada, a 15 év felettiek 70%-a a humán demenciához hasonló tüneteket mutat.

2. Kérdezz! Tudták, hogy...? Ez egy retorikai fogás, nem muszáj a hallgatóknak válaszolni, de az biztos, hogy többen elgondolkoznak majd a kérdésen és máris bevonódtak az előadásba.

3. Harmadik ütős kezdés, ha személyes történettel, sztorival nyitsz. És én most kaptam egy órát Müller Viktortól, az esemény szervezőjétől, csak arra, hogy magamról beszéljek, úgyhogy ez eleve egy jutalomjáték.
Ha ügyesen nevettetsz másokat, megpróbálkozhatsz egy viccel vagy anekdotával is. Nekem ez nem megy, de azért most mondok egy kutyaöregedéses viccet: "Két öreg kutya beszélget. – Mindenre emlékszem az óvodából, de az nem jut eszembe, kit szagoltam meg tegnap..." (Az a vicc, amin nem nevetnek, az inkább kínos, úgyhogy előbb baráti társaságban gyakorolj.)

Az ütős kezdés után áruljuk el, hogy miért jöttünk ide. Milyen kérdésre keressük a választ, mi a célunk? A mostani Tavaszi Iskolában Viktor arra kérte az előadókat, hogy beszéljünk a pályaívünkről és a hétköznapi teendőinkről, „életmódunkról”.


Pályaív

A pályaívem nem girbegurba, ezért röviden összefoglalom: biológia versenyen jutottam be a Radnóti gimnáziumba a Centenáriumi lakótelepről, utána elsős biológusként jelentkeztem Csányi Vilmosnál, és gyakorlatilag azóta, 23 éve az ELTE Etológia Tanszéken dolgozom, pályázati forrásokból. A szakdolgozatom és a PhD-m témája szociális tanulás volt, a PhD alatt farkasokat és kutyákat neveltem és hasonlítottam össze, közben a Sony egyetlen európai laborjában, Párizsban, etorobotikával kezdtem foglalkozni – ami akkor még nem létezett -, utána egy kicsit naposcsibéket teszteltem egy lateralizációs projektben Angliában, majd viselkedésgenetikai posztdok pályázatot nyertem. A következő lépésben Miklósi Ádám EU-s pályázatában szociális robot fejlesztésének az alapjait dolgoztuk ki, azután ismét visszatértem a viselkedésgenetikához egy saját kutatási pályázattal és Ádám MTA-s pályázatán. Bepillantottam a kollektív mozgás világába Vicsek Tamásnál. Most pedig az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatásával kutyák öregedését kutatom három megközelítésben, és életemben először irányítanom kell egy 8-12 fős csoportot. Mindez pillanatok alatt kiolvasható az életrajzomból. Egy jó cv-ből azonban kiderülnek más, az előmenetelnél, fokozatnál sokkal nehezebben mérhető dolgok, amelyek ugyanúgy nélkülözhetetlenek a pályához, mégis kevés szó esik róluk a képzésben.

2017. március 28.

Keverék vagy fajtatiszta: mi a különbség a viselkedés terén?


Az ELTE TTK Etológia Tanszék és az MTA kutatói kimutatták, hogy a gazdák véleménye alapján a keverék kutyák kevésbé kiegyensúlyozottak, de képezhetőbbek, mint a fajtatiszták. A keverékeknél gyakrabban fordult elő problémás viselkedés is, azonban mindkét csoport hasonló értékeket kapott a merészség kérdőíves mérésekor. Ezen különbségek legalább részben genetikai és/vagy korai szocializációs hatásokra vezethetők vissza.

Ha valaki kutyatartásra adja a fejét, az egyik első kérdés, ami felmerül, bizonyosan az lesz, hogy fajtatiszta vagy keverék legyen az új lakótárs. A döntés nem is olyan egyszerű, hiszen a két csoport számos szempontból különbözik egymástól. A keverék kutyák általában egészségesebbek és hosszabb életűek, mivel mentesek a beltenyésztés ártalmaitól. Való igaz, hogy egyes fajtáknál gyakoribbak bizonyos elváltozások, melyekért elsősorban génjeik felelősek. De mi a helyzet a viselkedésbeli különbségekkel? Vajon a keverék kutyák ebből a szempontból is előnyösebbnek látszanak a gazdák számára?

A kérdés tisztázása érdekében az ELTE Etológia Tanszék és az MTA kutatói nagyszabású kérdőíves felmérést végeztek németországi kutyatulajdonosok körében, az eredmények a PloS One folyóiratban jelentek meg.

A demográfiai adatok, illetve a kutyák viselkedésével és tartási körülményeikkel kapcsolatos válaszok 7700 fajtatiszta kutyáról és közel ugyanennyi keverékről érkeztek vissza.

A fajtatiszták közt több mint 200 különböző fajta szerepelt, az egy fajtába tartozók számát pedig korlátozták a minél reprezentatívabb mintavétel érdekében.

Számos demográfiai és környezeti eltérésre derült fény a két csoport között. „A várakozásoknak megfelelően mi is úgy találtuk, hogy a keverék kutyák átlagéletkora magasabb, mint a fajtatisztáké” – említette Kubinyi Enikő, az Etológia Tanszék Szenior Családi Kutya Programjának vezetője. „A keverékek közt nagyobb a szukák aránya is. Érdekes, hogy a keverékek gazdái gyakrabban nők, fiatalabbak, alacsonyabb iskolai végzettségűek, és kevesebb tapasztalatot szereztek a kutyatartás terén, mint a fajtatiszták gazdái.” A felmérésből az is kiderült, hogy a keverékek közt gyakoribb az ivartalanítás, általában idősebb korban kerülnek gazdáikhoz (hiszen több közöttük a menhelyről befogadott példány), és kevesebb kutyaiskolai képzésben volt részük. Ezen kívül gyakrabban tartják őket egyedüli és kizárólag benti kutyaként, mint a fajtatisztákat, és ezzel összhangban a keverékek gazdái hosszabb sétákra vitték kedvenceiket, mint a fajtatiszták tulajdonosai.

2017. február 24.

Az empatikusabb emberek empatikusabbnak látják a kutyájukat is

A kutatásban használt fotók
Egy új magyar kutatás alapján az empatikusabb emberek intenzívebben reagálnak egy kölyökkutya látványára, és úgy értékelik, hogy a saját kutyájuk az ember és más kutyák érzelmeire is fogékony. De nem biztos, hogy az értékelésük teljesen helytálló, mert ők sokkal inkább gyerekként tekintenek a kutyákra, mint a kevésbé empatikus gazdák.

A gazdák számára egyértelmű, hogy a kutyájuk észreveszi az érzéseiket és adekvát módon reagál rájuk. Ha a gazda szomorúan üldögél, a kutya az ölébe teszi a fejét, nagy szemekkel nézi az arcát, simogatásért böködi a kezét. Ha gazdája nevet, felugrik rá, csóvál, látszik, ő sem akar az örömből kimaradni, akár még vakkant is, szélesre húzza a száját, szinte mosolyog. Humán vizsgálatoktól eltérően a kutyák belső állapotáról nehezen tudunk információt gyűjteni, nem tudhatjuk, hogy azt érzik-e, amit mi, vagy pedig megtanultak megfelelően reagálni az egyes helyzetekben. Például ha dühösek vagyunk, kutyánk fülét-farkát behúzva eloldalog, de ekkor a kutyánkat rendszerint nem a lelkifurdalás önti el, csupán megtanulta, hogy ez az a válasz az adott helyzetben, ami legkevesebbé jár negatív következménnyel számára. Nehéz a kutyák érzelmeit vizsgálni és egy fokkal nehezebb azt, hogy képesek-e empátiára vagyis átveszik-e mások érzelmeit. Kísérletes helyzetben ezt még nem sikerült meggyőzően igazolni. Amikor egy ember eljátssza azt, hogy egy összecsukható szék becsípi az ujját, vagy úgy tesz, mintha sírna, akkor nem meglepő, ha a kutyák furcsán reagálnak, hiszen egyrészt sokan észreveszik, hogy a helyzet nem valós (kevés az a gazda, aki színésznek állhatna), másrészt kamerák előtt, laboratóriumban nehezebb érzelmileg szinkronizálódni, mint ismerős helyen.

A viselkedésteszteken kívül azonban van más lehetőség is a vizsgálatra: megkérdezhetjük a gazdákat arról, hogyan szokott a kutyájuk viselkedni bizonyos helyzetekben. A kérdőíves tesztek ellen sokszor felhozzák, hogy szubjektívek, de sok vizsgálat bebizonyította már, hogy jól használhatók átfogó viselkedési jegyek vizsgálatánál, és megbízhatók, például egy ismerős is hasonló értékelést ad egy személyről, mint az illető saját magáról.

„Egy kérdőívnek nem csak a megbízhatósága, hanem az érvényessége is fontos szempont. Vajon tényleg azt méri-e, amit szeretnénk? Ha az a kérdés, hogy a kutya hogyan reagál érzelmekre, akkor jó támpontot adhat az, hogy a gazdája empátiájához viszonyítunk. Miért? Mert az empátia a személyiség együttműködés nevű dimenziójának egyik eleme, és korábbi vizsgálatokból ismert, hogy a kutya és a gazdája együttműködés személyiségdimenziója nagyon hasonló, tehát hasonló bizalommal, barátságossággal közelednek a gazdák embertársaik felé csak úgy, mint kutyájuk más kutyák felé vagy épp mogorvaságukban, bizalmatlanságukban hasonlítanak. Ezek alapján összeállítottunk egy olyan egyedülálló kérdőívet, amelyben a gazda empátiájához viszonyítottuk azt, hogy a kutya hogyan reagál a gazda érzelmeire vagy más kutyák viselkedésére. Pozitív összefüggés arra utal, hogy a kutyákra összeállított kérdőív érvényes, valóban egy olyan személyiségjegyet mérhet, ami összefüggésbe hozható az empátiával.” – mondja Dr. Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszékének tudományos főmunkatársa.

De emellett felmerül még pár izgalmas kérdés. Több kutatás szerint az úgynevezett ragadós ásítás és az empátia összefügg: minél empatikusabb valaki, annál könnyebben ásítozni kezd, ha mellette ásítanak, de sokszor még az is elég, hogy ásításról olvas. Néhány vizsgálat alátámasztotta már, hogy a kutyáknál is megjelenik a ragadós ásítás jelensége, így joggal vetődhet fel, vajon az érzelmekre fokozottabban reagáló kutyák hajlamosabbak átvenni mások ásítását?

Szánthó Flóra doktorandusz hallgató, a PloS One folyóiratban megjelent közlemény első szerzője egy további érdekes összefüggésre világít rá: minél empatikusabb valaki, annál "cukibbnak" talál egy állatfotót. Kérdés, hogy más vizsgálati alanyoknál is kimutatható ez az összefüggés? Ez megerősítené az empátia és a kutyák arckifejezéseire adott élénkebb reakció közötti összefüggést.

„Azt is megvizsgáltuk, hogy a gazda kutya iránti attitűdje, és az, hogy mennyire gondol kutyájára gyerekként, milyen kapcsolatban van a gazda és a kutya érzelmi reakciókészségével. Aki szerint a kutyája úgy gondolkodik, mint egy gyerek, akinek a kutyája mindenki másnál fontosabb, aki szerint a kutyájának köszönhető az, hogy valaki szereti őt, vajon milyen válaszokat ad saját empátiája és kutyája érzelmi válaszkészségével kapcsolatban? A kérdőívet nem csak Magyarországon vetettük be, hanem német kutyatartók is hozzáférhettek a lefordított kérdéssorhoz, így kulturális összehasonlításra is lehetőségünk adódott.”

A közel háromezer kitöltött kérdőív eredménye alapján úgy tűnik, azok a kutyák, akiket gazdáik saját érzelmeikre reaktívabbnak értékeltek, azok más kutyák viselkedésére is érzékenyebbeknek tűnnek. Az érzelmileg reaktívabb kutyák gazdái magasabb pontszámot értek el az empátia skálán, vagyis a kutya és gazda személyisége között az empátia vonatkozásában is összefüggés mutatható ki, még ha ez a magyar mintában gyengébb összefüggés is, mint a németben. Viszont mindkét országban az empatikusabb gazdák kevesebb problémáról számoltak be kutyáikkal kapcsolatban, amit magyarázhatunk a jobb elfogadó képességükkel, de elképzelhető hogy empatikusságuknak köszönhetően több figyelmet fordítottak kutyáik nevelésére, szocializálására.

A magyar és a német mintán a főbb összefüggések hasonlóak, annak ellenére, hogy a fordítás torzíthatta a mondatok értelmezését, és a két populáció demográfiai tekintetben jelentősen különbözik. A német válaszadók idősebbek, gyakrabban tartanak keverék kutyát, és a kutyák többsége ivartalanított. Tartási körülményeik között is voltak eltérések, a német gazdák elsősorban lakásban tartották kedvencüket, és többféle kutyaiskolai képzésben is részesültek.
Az idősebb kutyák kevésbé reagálnak gazdáik érzelmeire, amely fontos eredmény lehet az Etológia Tanszéken nemrégiben indult, öregedésssel foglalkozó Szenior Családi Kutya Program vizsgálatai szempontjából is. A várakozásokkal ellentétben viszont a gazdák empátiaszintje nem mutatott összefüggést a gazda korával, sem azzal hogy van-e gyereke, sőt, nemek közötti eltérést sem találtunk, aminek az is oka lehet, hogy a kérdőívet jellemzően nők töltötték ki..

Korábban emlitettük, hogy a kérdőíves kutatások általában megbízható eredményeket adnak. „A vizsgálatunkban azonban szerepelt egy olyan kérdés, amivel a gazda antropomorf attitűdje is felmérhető, vagyis az, hogy mennyire ruházza fel emberszerű tulajdonságokkal a kedvencét. Azt várnánk, hogy ha a gazdák objektívek, akkor az antropomorfizáció szintje független a gazda empátiájától, hiszen attól, mert a kutya adekvátan reagál érzelmekre, még nem szükségszerű, hogy úgy tekintsünk rá, mint egy gyerekre. Mégsem ez történt. Valójában azok a gazdák, akik úgy vélték, hogy a kutyájuk úgy gondolkodik akár egy gyerek, empatikusabbnak értékelték a kutyájukat. Ez az eredmény arra figyelmeztet minket, hogy a kutyák viselkedését mindenképpen meg kellene vizsgálni valós helyzetben is, és az így nyert objektív adatokkal összevetni a gazdák véleményét.” – figyelmeztet Miklósi Ádám professzor, az Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport vezetője.

A kutatás talán legizgalmasabb és a szakirodalomban is leginkább vitatott kérdésében, a ragadós ásítással kapcsolatban a gazdák arról számoltak be, hogyha ásítanak, kutyájuk hajlamos ezt átvenni, sőt a ragadós ásításra fogékonyabb kutyák a gazdák érzelmeire is jobban reagálnak.

Végül, „a mi vizsgálatunk is megerősítette, hogy az empatikusabb gazdák cukibbnak találtak egy kölyökkutyáról készült képet, míg egy felnőtt kutya képével ezt az összefüggést nem tudtuk kimutatni.” – számol be Szánthó Flóra.

A magyar kutatás elsőként használt egy olyan kérdőívet, amivel vizsgálni lehet, hogy a gazdák hogyan vélekednek kutyáik érzelmi reaktivitásáról. Bár az empatikusabb gazdák nagy beleérző képességet tulajdonítanak kedvencüknek, ez adódhat abból is, hogy máshogyan értékelik kutyájuk viselkedését, mint egy kevésbé empatikus személy. Kubinyi Enikő szerint ez azért is valószínű, mert „egy friss finn kutatás arra utal, hogy az empatikusabb emberek gyorsabban, pontosabban és intenzívebben értékelik emberek és kutyák arckifejezéseit is. Tehát nem biztos, hogy az empatikusabb emberek kutyái mások, mint a többieké, inkább arról van szó, hogy ők hamarabb észreveszik a kutyájuk viselkedésében az érzelmekre adott reakciókat”.

Forrás: 
Szánthó, F., Miklósi, Á., Kubinyi, E. 2017. Is your dog empathic? Developing a dog emotional reactivity survey. PLoS ONE, 12: e0170397. doi: 0.1371/journal.pone.0170397
Fotók: Debbie Cornell-Charneski és Jesko Wilke